Vákuumtechnológia segít feltárni a fekete lyukakat

Apr 16, 2019|

Vákuumtechnológia segít bizonyítani a fekete lyukak létezését

微信图片_20190416152426

 

A kép forrása : Esemény Horizon Teleszkóp együttműködés

2019. április 10-én 21: 00-kor az EventHorizon Telescope (EHT) projekt egyidejű sajtótájékoztatót tartott a világ hat pontján, köztük Brüsszel, San Diego, Sanghaj, Taipei, Tokió és Washington.

 

Mi a fekete lyuk?

A fekete lyuk egyfajta égi test a modern általános relativitásban. A fekete lyuk súlya olyan nagy, hogy az eseményhorizonton belül a menekülési sebesség nagyobb, mint a fénysebesség. A fekete lyuk olyan tárgy, amelynek görbülete olyan nagy, hogy a fény nem tud kilépni az eseményhorizontjából.

 

1916-ban a német csillagász Karl schwarzschild Einstein gravitációs terepi egyenletét a vákuum kiszámításával nyerjük, a megoldás azt mutatja, hogy ha egy kicsit koncentrálni egy nagy mennyiségű anyagot az űrbe, a környező furcsa jelenségeket hoz létre, amelyek a részecske körül léteznek egy interfész - az "eseményhorizont" egyszer az interfészben, még a fény is menekülhet. A "hihetetlen tárgyat" az amerikai fizikus John Archibald wheeler nevezte "fekete lyuknak".

 

Mi a gravitációs hullám?

 

Gravitációs hullámok keletkeznek, amikor a tömeges tárgyak, például a neutroncsillagok vagy a fekete lyukak felgyorsulnak és egymás körül keringenek. Amikor összeütközik, a fénysebességhez közel járnak. A pályán keringő gravitációs hullámok tömörítenek és nyújtanak helyet, deformálják a téridőt. A deformáció rendkívül kicsi és rezgő. Képzeletileg azt mondhatjuk, hogy hasonló a vízbe eső hullámokhoz, amelyeket a vízbe dobott kő okoz.

 

2015 szeptemberében a LIGO (lézerinterferométer gravitációs hullámObservatórium) Louisiana és Washington államban az Egyesült Államokban először közvetlenül a földön észlelt gravitációs hullámokat, ezáltal megerősítve Einstein elméletét az erős gravitációs mező határain a forrásnál, és áttörést jelent az asztrofizikában. A vákuumtechnológia kulcsszerepet játszott a LIGO látványos méréseiben. Az univerzális vákuumrendszer magában foglalja a LIGO mérését és a kapcsolódó alapvető kísérleteket.

 

E = MC2: ez valószínűleg a fizika leghíresebb képlete. Ez része az Albert Einstein által 1905-ben megfogalmazott relativitáselméletnek, és leírja a tömeg és az energia egyenértékűségét. Évekkel később a világhírű fizikus kiterjesztette a gravitációra vonatkozó észrevételeit, és matematikailag leírta a gravitációs hullámok létezését az 1915-ben közzétett általános relativitáselméletének részeként. 100 éve a fizikusok elfogadják az elméletet. A lézer interferométeres gravitációs hullám megfigyelők segítségével Washingtonban és Louisiana-ban a tudósok először tudták észlelni a fekete lyukak ütközésekor keletkező sugárzást. Ezt követően megerősítettük a kettős fekete lyukrendszer meglétét, és dinamikája az Einstein egyenleteit követi.

 

Figyelemre méltó bizonyíték Einstein elméletére

2015 szeptemberében a LIGO először két fekete lyuk összevonása során észlelt egy gravitációs hullámot egy 1,3 milliárd fényévnyi távolságban lévő galaxisban. Ez nem csak megerősítette Einstein elméletét, de ezek az eredmények elsőként megerősítik a párosított fekete lyukak létezését. A kutatók számára a felfedezés egy új korszakot jelent a csillagászatban, hasonló a Galileo által a 17. században megkezdett csillagászati munkához.

 

2015 szeptemberében a LIGO először két fekete lyuk összevonása során észlelt egy gravitációs hullámot egy 1,3 milliárd fényévnyi távolságban lévő galaxisban. Ez nem csak megerősítette Einstein elméletét, de ezek az eredmények elsőként megerősítik a párosított fekete lyukak létezését. A kutatók számára a felfedezés egy új korszakot jelent a csillagászatban, hasonló a Galileo által a 17. században megkezdett csillagászati munkához.

 

Az érzékelő Michelson interferométereken működik. Egy interferométerben a lézersugarat egy sugárosztó választja el, és egy optikai tükörrendszeren keresztül két optikai úton halad át, ameddig csak lehetséges. A lézersugarat ezután az érzékelőben kombináljuk. Ily módon mérhető a gravitációs hullám által előállított lézersugár minimális időbeli különbsége. A gravitációs hullámok a 4 km-es távolságon belül is a lézersugarak távolságát csak egy ezer (10-18 m) távolságra változtatják a magnak.

 

a „fekete lyukak” „gravitációs hullámokat” termelnek
A vákuumtechnológia megerősíti a gravitációs hullámok létezését!

 

A LIGO kísérletben használt Pfeiffer Vacuum vákuumtechnológiája szükséges a gravitációs hullámok létezésének megerősítéséhez a földön. A normál működés biztosítása érdekében a lézer két fényútját nem szabad megzavarni. Ennek eredményeként a lézersugarak és az optikai tükrök rendkívül magas vákuumrendszerbe kerülnek. A rendszer minőségének és megbízhatóságának biztosítása érdekében, hogy a kísérlet zökkenőmentesen végrehajtható legyen, akár tíz évre van szüksége. Ennek az előkészítésnek a részeként a világméretű fizikai intézetekben alapkutatást végeztek a gravitációs hullám kísérletek előkészítésére.

 

Az univerzális vákuum sok ilyen alapvető kísérlethez vákuumot biztosít. A LIGO-próbában a vákuumot a PVD-analízis rendszer is ellenőrzi. Univerzális vákuum HiPace molekuláris szivattyúkat és tömegspektrométereket használnak a minőség megőrzésére és az óriás gerenda csövek sütésének diagnosztizálásához szükséges szivárgások kimutatására. Ezeket az eszközöket arra használják, hogy fenntartsák a szükséges vákuumfeltételeket a csővezetékrendszerben és biztosítsák a szükséges környezeti feltételeket a sikeres kísérletekhez .

 

Összességében milyen szerepet játszott a vákuumtechnológia a LIGO kísérleti munkájában?

Egy 4 km-es konzolnál 10-9 torr-nál alacsonyabb szintre van szükség a vákuumra, hogy elkerüljük az interferométer kimenetében lévő fáziszajt, amelyet a maradék gázmolekulák előszórása okoz. A legsúlyosabb fáziszaj makromolekulákból származik, amelyek nagyon polarizáltak és lassan mozognak.

 

A vizsgálati tömegkamrában 10-8 torr alatti vákuum szükséges ahhoz, hogy elkerüljük a maradék gáz atomok ütközése által okozott vizsgálati tömeg ingadozását. Hasonlóképpen, a nehezebb atomok több zajt adnak, mint a könnyebbek.

 

Milyen különleges követelményeknek kell megfelelniük a vákuumrendszernek?
A fenti nyomáskövetelmények mellett a vákuumrendszernek több hónapig megbízhatóan kell működnie. A vákuumszivattyú rezgése sem befolyásolhatja a teszt minőségét.

 

Megerősítették a gravitációs hullámok létezését, és Einstein relativitáselméletét. Mit jelent ez a LIGO kísérleti munkájához? Hogyan fog működni?
Nagy célok még nem értek el. Csak egy kis lépés előre. A tökéletesebb tervezési pontossággal a LIGO megnyitja a gravitációs hullámcsillagászat területét. Ez egy új mező az asztrofizikában, a sötét világegyetem feltárása, a gravitációs hullámok megfigyelésével, melyet az univerzumban felgyorsító anyag bocsát ki. Tudjuk, hogy vannak kettős fekete lyukrendszerek és neutroncsillagok. De még tanulni kell. A fekete lyukak tömegspektrumai információt nyújtanak a szerkezetükről és feltárják jelentőségüket a csillagászatban. A neutroncsillagok egyenletet adnak a nukleáris anyag állapotának, és elmondhatják nekünk, hogy milyen nehéz elemek alakulnak ki az univerzumban. Ha egy szupernóvát megfigyelhetnénk, a gravitációs hullámok feltárnák a csillagok összeomlásának belső folyamatát. Lehetnek új gravitációs hullámok forrása, amit még nem gondoltunk.

 

A szálláslekérdezés elküldése